Bocsika a 3 részben a takarásokért az én hibám még kicsit béna vagyok de a 4 rész nagyon izgi lesz de jöjjenek azok a komik!!!!

Ha nem lessz meg a három komi nem jön az új rész :( pedig izgis lesz

Az első 10 kommentelő aki értékeli a blogomat és leírja a kedvencét kap egy képet róla. !!!!!!

 
 
Naaa kinek tetszik???

Remélem ez tetszik és bocsika ha megint nem jelenik meg én vagyok a béna. :(

Bocsánat a képek miatt. De ha rákattinttasz a keretben lévő linkre előjön. Később megpróbálom ugyesebben kövi rész 1 Hét múlva.

3.rész

Fél órába telt mire odaértünk, de nagyon jól szórakoztunk az úton  Harry beállt egy óriási garázsba, majd kiszálltunk. A nagy garázsból az ajtó a nappaliba nyílt. Már vártak minket a fiúk. Üdvözöltük egymást, majd megmutatták, hogy hova pakolhatunk le. Mikor készvoltunk, leültünk beszélgetni a medence köré. Harry Anna mellé ült Zayn pedig mellém. A beszélgetés átalakult egy nagyon jó medencés bulivá. Még szerencse, hogy volt nálunk bikini mivel Annával azt terveztük, hogy elmegyünk fürdőzni. Míg mi átöltöztünk, a fiúk egymást dobálták a vízbe meg, hülyéskedtek. Mikor visszaértünk megfogtak minket és bedobtak a vízbe. Mikor kiültem volna napozni Zayn leöntött egy vödör vízzel.

-    Ezt még megbosszulom! – mondtam neki.

-    Nagyon félek. – viccelődött.

Nem vártam sokáig a bosszúval. Kihasználtam a pillanatot mikor nem figyelt, majd belelöktem a vízbe szó nélkül. Kinevettem, de mikor láttam hogy nem jön fel a felszínre nagyon megijedtem. Beugrottam a vízbe, majd megkértem a fiúkat, hogy segítsenek kihúzni. Mikor lefektettük az egyik ágyra, Harry elkezdte nyomkodni a mellkasát, de semmi jel.

-    Blanka, szájból szájba kell lélegeztetned! – Mondta Niall.

-    De miért én, miért??

-    Mert mondjuk te lökted be a vízbe. És….

-    Jól van, na! – vágtam közbe.

Majd megkezdtem az életmentést. Elsőre furcsa volt. Olyan volt mintha lélegzett volna, vagy csak én képzelődök. Nem a másodiknál már biztosra tudtam. Ezért harmadjára egy pofonnal jutalmaztam, mire kinyitotta a szemét és felült.

-    AU!! – mondta.

-    Ó bocs azt hittem nem vagy magadnál! – nevettem.

-    Ekkora felsülésem még nem volt de kétszer sikerült! Csak mond, hogy élvezted. – nevetett ki. Majd rám vigyorgott.

Erre mindenki elkezdett röhögni, ezért Anna segítségével belöktük őket a vízbe. Ekkor elkezdtünk szaladni a felső emeletre, de persze utol értek minket. Annát ketten engem hárman kaptak a kezükbe, Annát Niall és Harry.

Engem pedig Liam Louis és Zayn vitt mert annyira kapálóztam.

 

 

Mint az emberrablók elhurcoltak a lépcsőtől minket és velünk együtt ugrottak a vízbe. 10 percbe került míg kikászálódtunk a medencéből. Majd megmutatták hol a fürdő és lezuhanyoztunk. Nem volt hálóingünk és ezért kértünk a fiúktól. Nekem Niall adott Annának meg Louis. Este még nagyon sokáig beszélgettünk majd együtt aludtunk el. Hazza természetesen félmeztelenül.

Liam zenével természetes pózban.

Niall a mindig cuki még alvás közben is.

Louis is zenével.

De a legcukibban Zayn aludt.

Majd másnap reggel óriási meglepetés várt bennünket (Annát meg engem).

 

 

 

 

Bocsánat az előzőbe nem tettem képeket de remélem ezekkel pótoltam. Jó olvasást aztán jöjjenek a komik. Egy nap három részt tettem fel kezdésnek nektek csak legyetek. :)

2.rész

Másnap mindenki időben kelt fel, és így időben kiértünk a reptérre. Fél óra múlva felszálltunk a repülővel. Az út nagyon hosszú volt, de kibírtuk. Mikor kijöttünk a reptérről fogtunk egy taxit majd megmondtuk neki az új lakcímünket. Szerencsére apa perfekt beszéli az angolt, ezért sokat tudtam vele gyakorolni. Azért Annának is megy rendesen egy felsőfokú után. Tehát a nyelvvel nem volt semmi baj. Pár perc múlva megérkeztünk az új otthonunkhoz. Óriási ház volt tele szobákkal. Mindenkinek jutott vagy 3 szoba. Bementünk bentről még szebb volt. Mindenki kiválasztotta a saját szobáját majd kipakoltunk. Apa elmondta, hogy tudja, hogy nyári szünet van, de holnap suliba kell mennünk. Nem bántuk mivel magán suliba fogunk járni, amibe elvileg hírességek járnak. Apa azt mondta, hogy fedezzük fel a környéket majd adott egy kis pénz.

Pont azon a részén laktunk ahol az 1D tagjai. Meg is találtuk mindegyikük házát, de nem zaklattuk őket. Különös, de most nem velük vagyunk elfoglalva. Leültünk egy padra majd elkezdtünk beszélgetni közben néztük a helyesebbnél helyesebb futókat. Ezek után hazamentünk majd lefeküdtünk, mert nagyon fáradtak voltunk.

Másnap apa keltett, hogy suliba kell menni, és ne késsünk el az első napon. Megmosakodtunk felöltöztünk ettünk majd elindultunk. Nem tudom, hogy honnan de már volt kocsink. Mikor megérkeztünk csak tátottuk a szánkat, olyan szép épület volt. Egyáltalán nem nézett ki sulinak. Viszont mint kiderült teljesen olyan volt, mint egy suli. Bementünk majd beiratkoztunk. Ideadták a könyveinket, majd megmondták, hogy hányas terembe menjünk be. A 103-as terem. Nem volt bent senki. Ezért leültünk egymás mellé az első sorba. Ahogy megszámoltuk csak 7 szék volt bent a miénkkel együtt. Azt már gondoltuk, hogy nem lesz nagy az osztálylétszám. 5 perccel később már szerintem aludtunk, mert arra ébredtem fel hogy valaki rázogat. Felnéztem, de nem láttam rendesen minden homályos volt minden felvettem a szemüvegem, és majd hátraestem a székemben. Ott ált előttem életnagyságban, ZAYN MALIK.

-    Szia, Zayn vagyok. Ennyire uncsi a suli, hogy elalszotok az órák előtt.

-    Nagyon vicces. Amúgy Blanka vagyok.

Ahogy körülnéztem mindenki ott volt. Harry épp Annát ébresztgette. Mikor felébredt neki is az volt a reakciója, mint nekem. Nem volt időm alaposabban megnézni őket mert megjött a tanárnő. Természetesen kihívott minket, hogy mutatkozzunk be. Én kezdtem.

-    Sziasztok Blanka vagyok. Decemberben leszek 18. Eddig Magyarországon éltünk. Tegnap költöztünk Londonba és Anna a legjobb barátnőm.

Anna a sokktól ugyanezt mondta, mint én csak persze magáról. Az első óra végeztével mindegyik fiú bemutatkozott (nem mintha nem tudnánk róluk szinte mindent). Meghívtak magukhoz, hogy jobban megismerjenek minket.

A nap végeztével indultunk volna haza mikor Zayn félrehívott. Úgy vert a szívem, mintha… nem is tudom mihez hasonlítani.

-    Csak szeretnék elnézést kérni a reggeli viselkedésemért és remélem eljösztök ma este. Hálóinget is hozzatok.

-    Semmi baj. És kösz a tanácsot. Úgy sem hagynánk ki hogy elmenjünk. - majd nyomtam egy puszit az arcára.

Meglepődött, de nem húzódott el. Visszamentem a többiekhez.

-    Na most már nekünk tényleg mennünk kel.

-    Várunk este titeket!- majd Harry dobott Annának egy puszit.

Nem találtunk haza ezért felhívtuk Harry-éket hogy nem találunk haza ezért nem megyünk hozzájuk. Hevesen tiltakozott, majd megkérdezték hol vagyunk. Majd pár perc múlva megjelent egy limuzin. Harry szállt ki belőle.

-    Látszik, hogy nem vagytok ide valósiak. – nevetett.

-    Hát tényleg. Apát próbáltuk felhívni, de nem veszi fel. Ezért csak ti maradtatok.

-    Örülök, hogy jól döntöttetek. Szívesen látunk titeket. - mondta Harry.

Majd beszálltunk a limuzinba és elszáguldottunk a közös házukba.

1.rész

Egy teljesen átlagos lány vagyok egy nem teljesen átlagos élettel. A nevem Csatári Blanka. 18 leszek december 7-én, de még van egy évem. Szemüveges vagyok. Az édesapámmal Debrecenben élünk. Anyát csak párszor látom mert elváltak mikor 5 voltam. Apukám egy elektronikai cég Debrecenben lévő részének a vezetője. Állandóan dolgozik (de ennek meg van a gyümölcse). Egy óriási házban élünk a város szélén. Külön szobám van, ami tele van plakátozva mindenféle poszterekkel. Már azt sem tudom, hogy milyen színű a szobám. A legnagyobb poszterem az 1D-ről van. Nem direkt. Na, jó vicceltem imádom őket. Bár nem őrülök meg, ha látom őket, azért elfojtok magamban egy óriási sikolyt. Eddigi életem során még nem láttam őket. De végre itt a nyári szünet. Jöhet a lazulás a haverokkal, kockulás, és persze amit a legjobban várok, 1 teljes hetet a legjobb barátnőmmel fogok tölteni. . Azt még nem tudjuk, hol fogjuk tölteni a csajos hetünket, de mindegy hogy hol csak együtt legyünk. Az én kis dilinyósom neve Szabó Anna. Természetesen ő is imádja az 1D-t, de nagyon sok mindenben különbözünk is. Ő teljesen magabiztos, én nem vagyok valami bátor inkább félénk. De ennyit rólam.

        Július közepe van. Csütörtök. Gyönyörűen süt a nap én meg bent ülök a szobámban. Lusta vagyok kimenni a levegőre, ezért csak lemegyek a földszintre, hogy mozogjak egy kicsit. Apa ott ült a kanapén. Felém nézett majd intett a kezével hogy üljek le mellé. Baljós előérzetem támadt. Leültem.

-    Kicsim van egy hírem, aminek nem biztos, hogy örülni fogsz.

-    Mond csak. - mondtam kicsit félénken.

-    Kicsim áthelyeztek engem Londonba a cég másik részéhez ezért át kell költöznünk Londonba.

-    TESSÉK? Mi, hogy elköltözünk. De miért helyeztek át?

-    Nem tudom. Tegnap azt mondták, hogy szombatra legyek kész, mert indul a repülőgépem Londonba. Kicsim nagyon sajnálom, hidd, el nem direkt csinálom, csak engedelmeskedek a parancsnak. Tudom, hogy ezért nem tudjátok megtartani a csajos heteteket. Még egyszer nagyon sajnálom.

-    De ez nem ér én nem költözök sehová sem szombaton sem vasárnap se semmikor. Most hagyj békén!

-    Kicsim!

Felrohantam a szobámba majd ledobtam magam az ágyra és elkezdtem sírni. Nagyon sok minden fogalmazódott meg bennem. Például, miért éppen most, és nekem miért kell apával mennem? De a legfontosabb kérdés: Hogyan fogom ezt megmondani Annának?

Beírtam a számukat a telefonba majd megnyomtam a hívás gombot.

-    Szia Blan! Mizu? Már annyira várom a mi kis csajos hetünket, te nem?

-    Szia. Dehogy nem. Ja, igen van egy meglepetésem. Elköltözünk Londonba. Amúgy hogy vagy?

-    Tessék, elköltöztök, de miért? Mikor? Akkor mi lesz a mi hetünkkel?

-    Nem tudom. Amúgy szombaton indulunk. De ez csak 1 szempontból jó. Legalább találkozhatok, az 1D-vel. Remélem. De majd beszámolok mindenről és minden nap beszélünk. Megígérem.

-    De csak akkor engedlek el ha kérsz nekem autógrammot az 1D-től. De komolyan mondom ha nem szerzel hazaráncigállak. - Nevetett. - Nagyon fogsz hiányozni, de ez egy nagy lépés biztosan nem akarsz maradni?

-    Már nem is tudom, kezd megtetszeni az ötlet, na, még majd beszélünk, és köszi hogy ilyen megértő vagy. Puszillak, szia. - Majd letettem a telefont.

Teljesen kikészültem. Hogy fogok így suliba járni nem mintha nagyon hiányolnám, de akkor is. Hagyjam itt a barátaimat, és az egész múltamat? Mit fogok ott csinálni? Azt sem tudom, meddig leszünk kint. Jól van Blanka nyugodj meg nem lesz semmi baj. - nyugtattam magamat hangosan.

Kb. 10 perc múlva visszamentem apához, és bocsánatot kértem a viselkedésemért. Megbeszéltünk mindent és furcsa módon minden kérdésemre választ kaptam. Mintha tudta volna, hogy miket kérdeztem magamtól fent a szobámban. Persze a sulit nem hagyom ki (sajnos). Magán suliba fogok járni. Aztán megbeszéltük, hogy nem muszáj minden cuccomat vinnem, mert ott is vehetek egy csomót. Majd gyorsan eltelt az idő és péntek délután lett, és elkezdtem pakolni. Apa még dolgozni volt. Csengettek. Leszaladtam majd kinyitottam az ajtót. Anna volt az.

-    Jöttem segíteni pakolni!

-    Köszi, gyere be.

Segített bepakolni közben jókat nevettünk. Hallom hogy csörög a telefonom. Felveszem. Apa volt.

-    Szia drágám. Van egy nagyon jó hírem. Van még egy hely ezért Anna is velünk jöhet. Megbeszéltem a főnökkel.

-    Ez nem igaz te egy zseni vagy. Imádlak, várlak haza.

Majd letettük a telefont. Nem szoktunk hosszasan beszélgetni. Csak a lényeget mondjuk.

-    Na mi van? – kérdezte Anna.

-    Na, ki utazhat velünk Londonba????

-    Na neeeeeeeeeeeeeee! Ez komoly???

-    Igen atombiztos. Már csak a szüleid engedjenek el. Hívd fel őket.

-    Oké.

Elővette a telóját Majd tárcsázott.

-    Szia, anya! Képzeld, mehetek Blankáékkal Londonba! Megengeded??

-    Hát nem is tudom.

-    Légyszi. Nagyon szeretném.

-    Hát miért is ne? Olyan emberekkel leszel, akiket ismerünk. Mehetsz!

-    Köszi, köszi, köszi. Szeretlek.

Majd letette.

-    Mehetek! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Ez annyira izgi! Na húzok haza pakolni. Szia.

Majd lerohant a lépcsőn ki a házból. Én fojtattam a pakolást. 1/5 óra múlva be is fejeztem. Leültem tévét nézni. 7 óra felé járhatott mikor hazajött apa.

-    Szia milyen volt a napod? Kiraktam a ruháidat az ágyra már csak be kell pakolni.

-    Köszönöm. Amúgy jó volt. Na, Anna jön velünk?

-    Igen. Annyira jó fej vagy.

Fojtattam volna a mondandómat de csengettek.

-    Nyitom!- kiabáltam.

Anna volt az két nagy bőrönddel.

-    Bejöhetek? Anyáéktól már elköszöntem és megengedte, hogy itt aludjak.

-    Persze gyere be.

-    Szia – köszönt apának mivel tegezi- köszönöm szépen a lehetőséget.

-    Szia, szívesen máskor is. Na, de most aztán, iszkiri, az ágyba, mert holnap korán indulunk. 7-kor indul a gép innen a mi repterünkről, úgyhogy mindenkinek fél hatkor fel kell kelnie!

-    Értettük! –válaszoltunk kórusba Annával. - Jó éjszakát!

Majd felmentünk lefeküdni.

 

 

 

 

 

Hosszú lett az első rész de remélem tetszeni fog. :)

A kövihez lesz kép is. És kérném a komikat hogy fojtassam e vagy sem nagyon fontos lenne.