Na hát itt egy kis ízelítő véletlenül feltettem de szombaton ki lesz egészítve igy megtudhattátok mi volt Anne terve. Szombaton jön az egész rész ezzel együtt. <3 :)

Addig is gyönyörködjetek!! <3

10.rész

Szaisztok! Köszönöm az egyre emelkedő megjelenítéseket! Már elértük a 300-at.Sokat jelent hogy olvassátok! <3 Szavazzatok is számítok rátok! Itt az új rész olvassatok!! <3 :) TELJES EGÉSZÉBEN!!!!!!! És iratkozzatok fel rendsteres olvasónak!!!

 

 

Louis szemszöge:

 

 

Hallotuk mikor Anneék beléptek az ajtón. Mi már elhelyezkedtünk mindenki tudta a feladatát.

-Harry... Mi történik?-halottam Anne kétségbeesett hangját.

-Nem..nem tudom.-hangzott a válasz.

Előrébb sétáltak és mikor a kanapéhoz értek megálltak.

-Harry. Én félek.

-Nyugi nem lesz semmi baj. Auu a kezem.-erre majdnem elröhögtem magamat. Anne nagyon jól játsza a szerepét.

-Igazad van végül is nem fognak elrabolni mellőled.-ez volt az én jelem. Gyorsan kinyúltam Anneért és magammal rántottam. Ő sikoltott egyet én meg gyorsan befogtam a számat mert majd kiszakatt a dobhártyám. Megálltunk senki sem mozdult csak Harry szuszogását halottuk.

-Anne! Anne! Hol vagy?

-Harry!! Segíts!!-ezzel Anne elhalkult. Nagyon jól játtsza a szerepét.

-NEEEE!! Anne!!!

Ezzel Anne Hazza mögé lopódzott. Gyorsan vett egy nagy levegőt és kifújta ez volt a végső jel. Minden sötétítőt egyszerre húztunk el.

 

 

Anna szemszöge:

 

 

Mikor a többiek felhúzták a redőnyt (de még mindig nem fedték fel magukat) Harry a szeme elé kapott mert bántotta a szemét a fény. Megkopogtattam a vállát majd ennyit mondtam:

-Harry.-erre ő hátraugrott és beállt egy furcsa védekező pózba, majd mikor leesett neki hogy ott állok előtte gyorsan magáhozszorított és egy csókot nyomott ajkaimra. Mikor elváltunk elkezdtem mosolyogni és nem bírtam tovább muszály volt nevetnem. Közben a többiek is előjöttek és mind elkezdtünk nevetni.

-Várjunk csak! Ti ....de mikor? hogyan? és miért? egyálatlán kinek az ötlete volt?

-Az enyém. És tegnap este szóltam a többieknek míg te fürödtél. És nem megmondtam hogy még visszakapod mert beledobtál a vízbe? :)

-Te kis..... te vagy az én barátnőm <3 Már látom hogy jól választottam és nem érdemes veled viccelődni.

Megöleltük egymást majd a többiekhez fordultam.

-Köszönöm szépen a nektek hogy segítettetek. És szia Eleanor Anne vagyok.

-Szia örölük hogy megismerhettelek.
Ez volt a bemutatkozásunk Eleanorral.
Majd leültünk beszélgetni. Olyan 5 körül Eleanor félrehúzott hogy egy kicsit beszélgessünk, ezért kimentünk a kertbe Blankával együtt míg a többiek videójátékoztak.

Blanka szemszöge:


-Először is nagyon örölük hogy megismerhettelek titeket. Had jegyezzem meg hogy ilyen boldognak még nem láttam Zayn sem Harryt mióta ti együtt vagytok velük. Sok szerencsét kívánunk nektek Louval.-mondta El.
-Köszönjük szépen. És nektek is ezt kívánjuk. De én szeretnék kérdezni valamit. Szerintetek mit csináljunk Niall szülinapjára mivel én elmegyek nekem nem lesz alkalmam felköszönteni őt.-mondtam.
-Szerintem az is elég hogyha felköszöntöd és ha nagyon akarsz neki adni valamit akkor majd hozol valamit Magyarországról.-mondta El.
-Ez egy tök jó ötlet. És én úgy sajnálom hogy nem mehetek veled. Olyan bűntudatom van hogy én Harryvel lehetek te meg nem lehetsz Zaynnel. Helyette egy temetésre kell menned. De azt nem értem minek kell 2 hónapot maradnotok?-kérdezte a barátnőm.
-Nem tudom gondolom hogy az összes ismerőssel kell majd beszélgetnem. És ne legyen bűntudatod nem a te hibád ami történt és teljes mértékben megértelek hogy miért nem akarsz jönni.
-Köszi igazi jó barát vagy. Amúgy holnap mikor indul a gépetek?
-Asszem 11-kor. A tiétek? Ja és El te mész?
-Nem majd 1 hónap múlva csatlakozok hozzájuk.
-A gép pedig 3-kor indul.-mondta Anne.
-Lányok hol vagytok gyertek megjött a pizza!!!!!-üvöltötte Niall. Ezen jót röhögtünk, majd bementünk.
 Persze Niall egy egészet megevett Mi Zaynnel megosztoztunk egyen úgy ahogy Louiék és Harryék.
Még beszélgettünk úgy 11-ig mikor én kezdeményeztem hogy menjünk el aludni mert nekem hamar kell kellnem. El akartam mindenkitől köszönni, gondoltam holnap nem jönnek ki velem a reptérre csak Zayn meg Anna meg Harry, de Liam közbevágott.
-Te mit akarsz csinálni?
-Hát elbúcsúzok, mert nem szeretném ha holnap miattam fel kellene kelnetek.
-Viccelsz te is kijönnél velünk még hajnalban is nem?
-Hát de.
-Na akkor te is a családhoz tartozol. Holnap mind kimegyünk veled a reptérre.
-Oké.-majd ásítottam egy nagyot.
-Gyere menjünk mert még fürödni is kell.-mondta Zayn. Majd megfogta a kezemet és felhúzott az emeletre. Etért hálás voltam neki mert nem hinném  hogy a saját erőmből sikerült volna felmennem.

Az ágyban:

Zayn mellkasán feküdtem. Egy órája hogy lefeküdtünk de a korábbi álmosság kiment a szememből és nem tudtam elaludni. Gondolkoztam. Hogy min? Azt még én sem nagyon tudom, csak egy név járt az eszemben ZAYN. És az hogy távol leszünk egymástól.
-Te sem tudsz aludni?-mondta Zayn.
-Nem. Miért vagyok ilyen peches?
-Nem vagy az. Nem tehetsz a történtekről.
-Talán igazad van.
-Még jó hogy igazam van. De mostmár aludjunk. Jó éjt!
-Jó éjt!-mondtam.

Kinn a reptéren:

-Kérem a Londonból Bubapestre tartó repülőgép utasait hogy kezdjél meg a beszállást!-mondta egy női hang.
-Gyere kicsim induljunk.-mondta apa.
-Egy pillanat csak elbúcsúzok.
-Nyugodtan. Ott megvárlak.

-Köszi.-már a sírás mardosta a torkomat.-Itt a búcsú ideje.- Mindenkihez odamentem elköszönni.

Először Liamtól utána Loutól, Eleanortól, Nialltól, Harrytől majd pedig Annetől köszöntem el. Zaynt hagytam utoljára. Megöleltük majd megcsókoltuk egymást. Ebben a csókban minden benne volt. A szenvedés a hiány a szenvedély. És persze az egymás iránti szeretet. Elváltunk én pedig gyorsan letöröltem az arcomról a könnyeket.

-Nagyon fogsz hányozni.-mondta Zayn.

-Te is nekem. De minden nap beszélünk és valahogy átvészeljünk. Legyünk erősek.-ezen muszály volt nevetnem.

-Miért nevetsz?

-Hát mert pont én mondom hogy legyünk erősek pedig én már most sírok.-Utoljára megöleltük egymást és  muszály volt indulnunk. Megfogtam a két bőröndömet és elindultunk becsekkolni. Végig mentünk az összekötő folyosón és beszálltunk a repülőbe. Megkerestük a helyünket, és 10 perc múlva indult a gép.

 

2 óra múlva:

 

Hát megérkeztünk. Kijött elénk az égész család üdvözölni minket. Mindenkit üdvözöltem. Elindultunk kifelé a bőröndökkel együtt. Épp mikor leléptünk az úttestre hallottam egy csengő hangját és utána a földön landoltam. Utána pedig minden elsötétült.